Mitől működik az automata öntözőrendszer?

Mitől működik az automata öntözőrendszer?

„Gyakran találkozom azzal, hogy a kerttulajdonosok nem értik az elméletét az automata öntözőrendszer működésének. Ennek a működési elvnek persze nem kell érthetővé válni ahhoz, hogy ettől a berendezés is működjön, de azért én úgy vagyok vele, hogy szeretem legalább az alapjait ismerni a körülöttem lévő műszerek működésének.
Mitől működik tehát az automata öntözőrendszer? A víz gravitációs, vagy motor hajtotta nyomásától! Amikor a víz gravitációs nyomásáról beszélek, akkor a hálózati vagy más nevén a vezetékes vízről beszélek. Tudjuk, hogy a víz nyomása attól keletkezik, hogy magas víztornyokba emelik fel a vizet szivattyúkkal, és annak esése következtében jön létre a nyomás. A természetes és alternatív vízforrások szivattyús kiaknázásából jön létre az a nyomás, amit az elektromos motor hajtotta szivattyúval érünk el, legalábbis a házi automata öntözőrendszerek tekintetében.
Természetesen ahhoz, hogy a berendezés jól működjön szükséges a megfelelő vízmennyiség is, mivel az öntöző elemeknek van egy minimum és egy optimum szükséglete, amely mellett képes kielégítően üzemelni. Tehát a víz nyomása és a víz mennyisége az, amitől működik ez a kerti berendezés.
Minden öntöző elemnél, például a szórófejeknél is a víz nyomása préseli ki a vizet a fúvókákon. Ez a speciális fúvóka van úgy kiképezve, hogy a rajta kiáramló víznek olyan vízképe, felbontása legyen, hogy az egyenletesen terítse. Az egyenletes vízkibocsájtás általában, de különösképpen a gyepek öntözésénél kiemelkedően fontos. A csepegtető csőnél olyan kiképzése van a csőnek, hogy bizonyos szakaszonként található rajta egy perforáció, amely a nyomás hatására kitágul és engedi, hogy a víz csepegve, szivárogva távozzon.
A víznyomás tekintetében fontos ügyelni az automata öntözőrendszer megtervezésénél arra, hogy az állandó értéken tudjon maradni. Olyan településeken, ahol az infrastruktúra nem képes lépést tartani az építkezések, tehát a fogyasztók növekedésével, ez rövidtávon problémát jelenthet. Ez annyit tesz, hogy rövid időn belül (1-2 év) képes a hálózati nyomás annyit esni, hogy a korábbi nyomásértékre tervezett berendezés már nem képes tökéletesen ellátni a feladatát. Általában a szivattyús gépészeteknél ez nincs így, bár a kút vizének apadása sok helyen megfigyelhető. Ha a nyomás lecsökken, akkor sincs megoldhatatlan probléma! A berendezést át lehet építeni és nem is biztos, hogy nagy mértékben kell ilyenkor hozzányúlni.”